Győri János, a Magyar Olvasástársaság elnöke szerint hazánkban a fiúk olvasási hajlandósága problémásabb a lányokénál. Úgy tűnik olvasni férfiatlan dolog, fiúk között nem menő regényekről, verseskötetekről beszélgetni, mert úgy érzik, ezzel a férfiasságuk, egyes esetekben pedig a macsószerepük kerül veszélybe.
Gereben Ferenc olvasásszociológus arról a tapasztalatról számolt be, hogy a határon túli, főleg erdélyi, kárpátaljai magyarok többet olvasnak/olvastak, mint az anyaországiak. Kevesebb modernizáció: több könyvolvasó ember. Lehet, hogy ezeken a területeken konzervatívabbak az olvasási szokások, a hajlandóság mennyiségileg mégis jelentősebb.
Az értelmiségi fiatalok sem állnak jól az olvasással. Divatos emlegetni például, hogy a középiskolások mellett már az egyetemisták is gyakran komoly olvasási nehézséggel küzdenek. Szóba került a kedves, mindenki által ismert anekdota is a végzős bölcsészlányról, aki azzal dicsekszik, hogy az egyetemi évek alatt egyetlen könyvet sem olvasott végig.
A helyzet, persze nem jó, sőt romlik, ám abban mindenki egyetért, hogy a pedagógustársadalmon nagyon sok múlik. Fodor Péter, a FSZEK főigazgatója arról beszélt, hogy nem mindegy, milyen felkészültséggel tanítja az olvasást a pedagógus. Bár a legfontosabb ebben a tekintetben az általános iskola alsó tagozata lenne, a tanítóképzőkre gyakran nem a legkompetensebb hallgatók jelentkeznek.
Cikk forrása: http://konyves.blog.hu/2010/09/09/nem_trendi_az_olvasas
