Először is, szét kellene választani a fiatalok széles csoportját kamaszokra és azokra a fiatal felnőttekre, akik már közvetlen közelről, a "saját szakállukon" tapasztalták meg jelen korunk problémáit.
Az egészen fiatal generációt valóban nem érdekli közvetlenül a politika - az már kérdés, hogy a kormányzati intézkedések következményei nagyon is érintik őket. Ám a legtöbben nem akarnak, nem tudnak ezzel mit kezdeni, sokkal inkább generációjuk problémái érdekli őket (bulizás, kapcsolatok, elhelyezkedés).
A huszon- és harmincévesek generációja már érzékeli, hogy a dolgok alakulásába bele kellene szólnia, de sokan mégsem mernek tenni semmit - vagy ha mégis, nem fellépni akarnak ellene - inkább lelépni, Nyugatra... Ők a modern kori disszidensek. Csakhogy egyáltalán nem olyan biztos, hogy a kényszerű emigráció sikeres lesz.
Mindenesetre a fiatalok nem csak nálunk fordultak el a politikától, úgy tűnik, ez világjelenség. Éppen ezért, november elején Strasbourgban, az Európa Tanács Világfórum a Demokráciáért című rendezvénysorozatot rendeztek - szám szerint egyébként már harmadik alkalommal. Ennek fő kérdésköre az volt, hogyan lehetne megújítani, fiatalossá tenni a demokratikus gyakorlatot, s a fiatalokat visszatéríteni a közéleti részvételhez?
A programot számos előadóművész fellépése is színesítette az irányadó gondolat mentén. A rendezvény legfőbb üzenete az volt, hogy a problémákat fel kell tárni és meg kell vitatni, a fiatalok véleményét figyelembe véve, őket bevonva, az általuk használt kedvelt technikákat és médiacsatornákat is felhasználva.
Jó volna, ha ezt az üzenetet nálunk is meghallanák az illetékesek...
Tihanyi-Konda Szilvia
Kapcsolódó cikk és a kép forrása: Az eltáncolt demokrácia (nol.hu)
