Társ-oldalunk Fórum rovatában egy aggódó anyuka nemrég 11 éves kislánya viselkedésének drasztikus megváltozása miatt fordult hozzánk.
"A lányom még csak 11 éves és úgy érzem hogy máris beléptünk a kamaszkorba. Kb 1 hónapja nem lehet vele bírni, csúnyán beszél felesel nem akar tanulni, pedig idáig szinte kitűnő tanuló volt versenyekre járt. De most nem érdekli semmi, lassan kezdek belerokkanni..." - panaszkodott.
Sorait olvasva azonnal megfogalmazódott bennem a válasz: bizony, ez a prepubertás kor kezdete, amikor nem meglepő a kiskamaszokban dúló érzelmi vihar...

Ugyanis kiskamaszkorban indul meg a gyermekek érzelmi leválása, amikor a szülőkkel szembeni érzelmi távolságtartás és önállóság hangsúlyozása fokozódik, a kortársakkal ápolt barátságok pedig felértékelődnek. Ez az időszak sok tekintetben viharosabb, mint maga a kamaszkor...

A prepubertás korszakban az addigi gyermek kezd ráébredni arra, hogy valami változik benne: érzelmei zűrzavarossá válnak, gondolatai kuszává, rendezetlenné, viselkedése visszahúzódóvá vagy dacosan ellenszegülővé. Megtörténhet, hogy az addigi aranyos, okos, szófogadó gyerek egyszer csak nem mosakszik, szamárfüles a füzete, rossz jegyeket hoz és felesel a nagyival, sőt a szemetet sem viszi le, de ő az, akik pityergős és sértődékeny, tüskés és szófogadatlan és minden megjegyzést, kritikát személyes sértésnek vesz...

Kádár Judit így ír erről az osztalyfonok.hu-n: "Már nem vonzza, nem is nyújt a számára elég biztonságot a szabálykövetés; az előző időszakban ez – kognitívan egyfelől, szorongásos alapon másfelől – már jelentősen veszített az értékéből, ahhoz azonban még nem eléggé kamasz, hogy ne rettentse a kisgyerekkor komfortjának elvesztése, így egyszerűen „felborítja az asztalt”, illetve felborítja, újra felállítja, felborítja, újra felállítja… Ez az életkor a kisiskoláskorban stabilizálódott személyiségszerkezet megbillenése: a formáké és működési módoké, a hűvösen tartott érzelmeké és a szabálykövető gondolkodásé éppúgy, mint a kompetenciaérzésé és az én-autonómiáé."

A kiskamasz próbálja meghaladni a megszokás korlátait, egyfajta sajátos idealizmus jellemzi, ellentmondásokat tár fel, példaképeket keres. Lázad, de ez nem öncélú, az építő jelleg dominál benne.

Nem is olyan meglepő tehát, amit a kétségbeesett anyuka írt: 11-12 éves korban már elkezdődhet egyes gyermekeknél a prepubertás (és ugye a lányok többnyire korábban érnek a fiúknál, legalábbis érzelmileg mindenképpen).

Szülőként elég nehéz lehet lekezelni az adódó szituációkat, de ha értjük, miről van szó, talán könnyebb tolerálni.

A barátságok is kezdenek átalakulni ebben az időszakban. Gyakori, hogy a kiskamasz új, más értékrendet követő, más érdeklődési körű hasonló nemű pajtásokkal kezdene barátkozni (pl. hangsúlyosabbá válna, hogy "menő" osztálytársakhoz csapódjon és ők elismerjék). Természetesen a fiúkkal kapcsolatos viselkedés is változhat, szélsőségesebb lehet: pl fújolás, "hülyék a fiúk", közben mégis folyton azt lesik, hogy mit szólnak a fiú osztálytársak a frizurájukhoz, ruhájukhoz, stb. (Különösen szembetűnő ez akkor, ha addigi vagány kislányunk sorra felrúgja fiúkkal kötött barátságait, és onnantól kezdve csak lányokkal hajlandó beszélgetni...)

Egyszóval, a kérdező anyuka és lánykája elértek abba a korba, amikor a gyermek érzelmi leválása kezdetét vette...
De ez még hosszú évekig tartó folyamat - azonban szülőként lassan tudomásul kell venni, hogy a gyermek elkezdett kamaszodni, és ettől kezdve még fontosabb lesz az érzelmei hullámzását jól tudni kezelni, érzékenységét tolerálni.

Kiss Ákos gyakorló pszichológus a patikamagazin.hu oldalán így összegezte tanácsait erre az időszakra: "Szülőként érdemes meghitt beszélgetések során kibontani az érés eme gondolkodásban megjelenő csodáit."

Azt is érdemes mindig szem előtt tartani, hogy a szidás, büntetés helyett a megbeszélésre és a megértetésre kell törekedni pl. tiltások helyett, mert hosszú távon sokkal hasznosabb és a szülő-gyermek közti bizalom erősségétől függhet, hogy a kamaszkort mennyire sikerül nagyobb viharok nélkül megúszni - és nem utolsó sorban, így óvhatjuk meg gyermekünket a mások befolyásolása általi butaságok elkövetésétől.

Tihanyi-Konda Szilvia

 

Címkék: lázadás kiskamasz leválás viselkedésváltozás prepubertás dacosság

A bejegyzés trackback címe:

https://kamaszgondok.blog.hu/api/trackback/id/tr54315189

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.