Egyre többen azt vallják: az e-könyveké a jövő, a hagyományos formátum kora lejárt. Ezzel én személy szerint nem értek egyet, hiszen egy elektronikus könyvolvasóval sosem alakulhat ki az embernek olyan "bensőséges kapcsolata", mint amikor egy jó könyvvel bekucorodsz valahova és kizárod a külvilágot a tudatodból... Sajnos a tények azonban még rosszabbat jeleznek elő: a jövő fiataljainak zöme egyáltalán nem olvas könyvet?

Legalábbis Magyarországon eléggé sötét korszakot jeleznek elő a statisztikák. Az Ipsos véleménykutató február közepén közzétett, az elmúlt három hónapban, 500 fős, reprezentatív mintán elvégzett felmérésének eredményei alapján a 18-25 éves korosztály 63%-a gyakorlatilag könyvektől függetlenül éli az életét, 28% soha, további 35% pedig ritkábban, mint havonta vesz a kezébe könyvet.

A legtöbben (55%) az időhiányra hivatkoztak - talán a Facebook mellett nem jut idő ilyen "mellékes" tevékenységre? -, de sokan, 45 százaléknyian elismerték, hogy nem érdekli őket a könyv.

Az átlagosnál is gyakrabban említik az időhiányt a 20 év felettiek, a már dolgozó korosztályok. A fiatalok 31 százaléka a könyvek magas árával indokolja, hogy nem olvas többet - főleg a szakmunkás végzettségűek utaltak erre.

A válaszadók harmada bevallotta, hogy nem köti le őket az olvasás, 31 százalék pedig azzal mentette fel magát, hogy drágák a könyvek. Ennek ellenére a fiatal felnőttek körében - bár igen lassan - terjednek az e-könyvolvasók, Valójában mindössze 2 százalékuknak van, s még 7 százalék gondolkodott azon, hogy vásárolni kellene.

Tehát nyilvánvalóvá vált az a szomorú tény, hogy a magyar fiatalok több mint egynegyede - 28 százaléka - soha nem olvas könyvet! Tulajdonképpen mást se nagyon, amint az más kutatások igazolták már. (A fiatalok nagy többsége a híreket is leginkább a facebook vagy a tévé híradásaiból tudja meg.)

Ez veszélyes is lehet. Míg a könyvek olvasása serkenti az agyműködést, a fantáziát, kreativitást, úgy annak hiányában csökken a műveltség és a nyelvhasználati szokások terén is beszűkülés tapasztalható.
Azaz: aki keveset olvas, egyre inkább csökken a szókincse, de még a helyesírással is gondai lehetnek idővel.

Mindezek az életben való érvényesülést is akadályozhatják. Hiszen ki akar olyan embert foglalkoztatni, aki még helyesen írni sem tud? Ami pedig még veszedelmesebb: a beszűkült tudatú embert könnyebb dogmákkal megvezetni...

Tihanyi-Konda Szilvia

cikk forrása: ipsos.hu