Nagyobbik kamasz gyermekem jövő héttől újra járhat iskolába - ahogy rajta kívül sok százezer másik fiatal is ismét találkozhat végre az osztályaival élőben. Ennek nyilvánvalóan a legtöbben örülnek. De az én kiskamaszom még nem döntötte el, hogy így érezzen-e?

Néhány éve zajlott az a kutatás, amelynek során megállapították, hogy a  magyar gyerekek harmadának van valamilyen alvászavara, amiért részben az esti internetezés és tévézés, részben a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően gyakori káros szenvedélyek okolhatók.

Ezúton szeretném kifejezni a köszönetemet azoknak, akik segítségemre voltak az elektronikus könyvolvasással kapcsolatos szakdolgozatom megírásában azzal, hogy kitöltötték az űrlapot.
A kutatásom egyik fő kérdése: mennyire nyitott a magyar társadalom az e-könyvekben rejlő új lehetőségekre? Az alábbiakban szeretném Veletek megosztani a kapott eredményeimet.

Az elektronikus könyvek térhódításával egyesek már temetnék a hagyományos könyveket, mások azonban azt vallják: van létjogosultsága mindkettőnek.
Sőt, van, aki szerint egyesen hasznos dolog, ha a nyomtatott könyveknek digitális verziója is elérhető, hiszen ezzel térben könnyebben kiterjeszthetővé válik az információs tartalom...

Itt a nyár, az iskolai szünet. Ilyenkor az ember jobban ráér egy kicsit leülni, könyvet olvasni. Az alábbiakban egy kellemes, modern ifjúsági regényt ajánlunk.

Több, a fenti címet alátámasztó olvasási felmérésről is volt már szó e blog hasábjain. Most egy újabb kutatásról számolok be, ez pedig a Kaposvári Egyetem és az Olvasás Társaság legfrissebb felmérésén alapul.

Egyre többen azt vallják: az e-könyveké a jövő, a hagyományos formátum kora lejárt. Ezzel én személy szerint nem értek egyet, hiszen egy elektronikus könyvolvasóval sosem alakulhat ki az embernek olyan "bensőséges kapcsolata", mint amikor egy jó könyvvel bekucorodsz valahova és kizárod a külvilágot a tudatodból... Sajnos a tények azonban még rosszabbat jeleznek elő: a jövő fiataljainak zöme egyáltalán nem olvas könyvet?

Győri János, a Magyar Olvasástársaság elnöke szerint hazánkban a fiúk olvasási hajlandósága problémásabb a lányokénál. Úgy tűnik olvasni férfiatlan dolog, fiúk között nem menő regényekről, verseskötetekről beszélgetni, mert úgy érzik, ezzel a férfiasságuk, egyes esetekben pedig a macsószerepük kerül veszélybe.