Rejtő Jenő, alias P. Howard, eredeti nevén Reich Jenő népszerű, sőt "trendi" krimiparódia-író volt apáink fiatalkorában, köszönhetően az akkori kultúrpolitikának, amelyben elősegítették a '30-as években még betiltott műveinek kiadását. Humoros, fordulatokban bővelkedő, sajátos nyelvezetű írásai a mai napig élvezhetőek. Egyesekben felmerült, hogy az iskolai kötelező irodalom részévé kellene tenni egyes műveit, sőt, tesznek is róla említést a nyolcadik osztályos tankönyvben, ahol is szerepel egy rövid Rejtő-részlet, Arthur Conan Doyle és Agatha Christie mellett. De vajon a mostani fiatalok mennyire ismerik Rejtő munkásságát?
Izgalmas sztorik, olvasmányos stílus jellemezte írásait, humorban, kalandban, szerethető figurákban is bővelkedtek ezek, jócskán túlélve magát a szerzőt, aki 37 éves korában halt meg Szibériában, munkatáborban.
Én magam faltam Rejtő könyveit kamaszkoromban (édesapámnak egészen komoly gyűjteménye volt belőlük),sőt képregények is készültek legnépszerűbb regényekből. (Korcsmáros Pál rajzai - lásd fotó! - , figurái tökéletesen vissza tudták adni a könyvek hangulatát, sokan ezek alapján váltak Rejtő-rajongókká.)
Thuróczy Gergely Rejtő-kutató szerint Rejtő „Pest lelkét írta humorba, azt a mindmáig létező lelkületet, amire azt mondjuk, hogy ilyen Pest. Ezt a pesti, tágabban közép-európai, sok nyomorral, szenvedéssel, igazságtalansággal terhes létet. Arról tanúskodik, hogy ezt mégis túl lehet élni, és ennek a túlélési eszköztárnak a legfontosabb eleme a humor, az önirónia” (...) „Ha az ember nemcsak búvalbélelten nézi a világot, hanem megpróbálja megkeresni azt, ami ebből a szenvedésből hasznosítható, és ezt a saját lelkén átszűri, akkor születik meg az a rejtői csoda, aminek nincs párja a magyar irodalomban.”
Tamás Ferenc, az I. kerületi Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanára, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke szerint - utalva a bevezetőre - egy részlet nem elegendő ahhoz, hogy érdemben foglalkozni lehessen Rejtővel.
A tanulók eddigi visszajelzései szerint Rejtő "nem eléggé nőies". - Nos, én lány létemre is imádtam, és le se tettem, ha már nekiláttam az olvasásnak, másfél óra alatt végeztem is egy-egy Rejtő-regénnyel, és nehéz volt vihogás nélkül végiglapozni...
A témáról egy nagyon érdekes írás olvasható ITT. (Rejtő-kultusz a Gutenberg-galaxison innen és túl címmel.)
Tihanyi-Konda Szilvia
