Egyre több cikk és most már könyv is (Tari Annamária: A Z-generáció) foglalkozik az internet veszélyeivel - különös hangsúllyal a közösségi oldalak által gerjesztett folyamatokra.

A stop.hu-n találtam egy remek cikket a fenti témával kapcsolatban. Eből szeretnék az alábbiakban részleteket megosztani az Olvasóval.

Ebből megtudhatjuk, hogy egy nemrég lezajlott kutatás szerint az úgynevezett Z-generációhoz (1992 után születettek) tartozók többsége egyáltalán nem olvas nyomtatott vagy online forrásokat, ők inkább csupán a közösségi oldalakat, azok közül is elsősorban a Facebookot böngészik naponta többször.

A stop.hu megkérdezett egy médiaszociológus szakembert a fenti jelenségről: "Legtöbben a Facebookot kizárólag az ismerőseikkel való kapcsolattartásra használják." - mondta Zsolt Péter. - "Minél magányosabb valaki, annál több időt tölt itt. A Facebook elsődleges funkciója a mai világban az, ami régen az ősközösségben a törzsé volt: a törzshöz való tartozás nagy biztonságérzetet nyújt. Ebből a szempontból a közösségi oldalak használata nem előre felé mutat, hanem ősi ösztöneinket elégíti ki. Közösségeinkbe bele tudunk kapaszkodni, ki tudjuk cserélni véleményeinket és támaszkodni tudunk másokéra.

Ebből az is következhetne, hogy széles körre kiterjedő tudást szívhatnának itt magukba a gyerekek. A tizenéves korosztály életkori sajátosságai miatt viszont még eleve nem érdeklődik a politika vagy a világ dolgai iránt, ezért teljesen normális, hogy a közösségi oldalakat sem használják ilyen módon információszerzésre.
Bár elvileg minden rajta lehet, illetve minden megosztható a Facebookon keresztül (nyomtatott sajtó, tévéműsorok stb.), így elvileg a lehetőség meg lenne a körültekintő tájékozódásra is. - fűzte hozzá a szakember.

Továbbá hozzátette: "Mindenki a saját közösségén belül csak a véleményvezérek által megosztott dolgokkal kezd el foglalkozni. Ezek a dolgok pedig teljesen esetlegesek, gyakorlatilag nincsen kapcsolódási pont a társadalmi történésekhez. A kutatásokból az olvasható ki, hogy tartalmilag ebben semmiféle tömegkultúra nincs jelen."

"A közösségi média problémája épp az, hogy aki bezárkózni akar a közösségébe, az még jobban be tud zárkózni. És a fiatalok egy része erre különös hajlandóságot mutat." - magyarázta Zsolt Péter.

Kérdés tehát, hogy milyen hatással lesz a közösségi média e generáció világképére és önképére, mivel a közösségi oldalakon elsősorban saját magunkat reprezentáljuk, és mások életét követjük nyomon.

A kutatások azt mutatják - olvasható a stop.hu cikkében - hogy a Facebook (vagy az iwiw, illetve más közösségi oldalak, ezekből pedig egyre több van) nem ad reális képet a valóságtól. Vagyis, aki sokat van a fent az oldalon, előbb-utóbb olyan érzése lesz, mintha rajta kívül mindenki szebb, okosabb és boldogabb lenne.
Nem a tényleges világot látja, mert itt mindenki önmaga legelőnyösebb oldalát mutatja: tökéletes fényképeket, vidám dolgokat oszt meg.
Ezért az, aki kizárólag a Facebookról és társairól tájékozódik, az azt hiheti, hogy rajta kívül mindenki sikeres, szép, ügyes és tehetséges, csak ő él átlagos életet.
Ezért nagyon is kézzelfogható a veszély, a magányos fiatalok még zárkózottabbak lesznek. Ez pedig személyiségtorzító hatást eredményezhet.