Ezúttal egy éppen e blog témájába vágó filmről lesz szó. A kamaszlét elviselhetetlenségéről egy elsőfilmes rendező készített filmet "Submarine" címmel, ezt tudomásom szerint már a magyar mozikban is (legalábbis az "elvetemültebb", kult-mozikban) meg lehet nézni.

A fenti mondat sok tizenévest nevelő szülő szájából elhangozhatna... Mégis, ezeket a szavakat egy cikkből kölcsönöztem, amelyet alább idézni is fogok, mert nagyon jól példázza az átlagos tini "világrengető" problémáit.

Az önpusztító cselekedetek közül az egyik legalattomosabb veszélynek titulálhatjuk a dohányzást, amennyiben az már fiatal korban, a csoporthoz-tartozás vagy felnőttebbnek mutatkozás "kényszere" alatt jön létre, alakul ki. A "cigi" sokszor már ott lóg tizenegynéhány évesek kezében is, akik eleinte inkább "kocadohányosként" bulikban gyújtanak rá, aztán szép fokozatosan rászoknak, sokan már el sem tudják hagyni később - vagy csak nagy küzdelmek árán.

Nemrég az M1 Híradó is foglalkozott ezzel a kérdéssel a Fogamzásgátlás Világnapján. (Bizony, már ilyen is van...) A televíziós hírműsor a Kossuth Rádiótól vette át a hírt, ahol egy nőgyógyász azt panaszolta, nincsenek egyszerű helyzetben a tinédzserek felvilágosításával próbálkozó intézmények, szervezetek.

Minél több a válás és az elvált, de újra házasodó szülő, annál gyakoribbak lesznek az ezzel kapcsolatos panaszok: "nem fogad el igazán a párom gyereke", "nem hallgat rám semmiben", "hazudozik és ellenem próbálja hangolni a társamat".

A kamaszkori lázadás ismert dolog. Kinél erősebb, kinél elviselhetőbb méreteket ölt. Egy jól szituált családban is történhet meglepő kilengés a gyerekek viselkedésében - de ha valóban rendezett körülmények között nevelkedik a fiatal, valószínűsíthető, hogy a viselkedése a normális mederben marad. De ha a szülők között sok a veszekedés, esetleg éppen válnak, vagy akár még más tényező is belezavar az érzékeny korba lépett serdülő életébe, meglepő és akár tragikus dolgok is történetnek. Mint az alábbi történet példája is tanúsítja.

Sok szülő panaszkodik a fenti problémáról. Igaz, hogy ez generációról generációra ismétlődő fogas kérdés, mégis, mintha napjainkban megsokszorozódtak volna az efféle gondok. Mi lehet ennek az oka?