Nemrég közzétettek egy amerikai tanulmányt, amely olyan fiatal felnőttek válaszaira épül, akiket kamasz koruktól fogva rendszeresen megkérdeztek az életük alakulásáról és az elégedettségüket, boldogság-érzetüket vizsgálták.
Az eredmény: azok, akik tizenévesen boldognak vallották magukat, fiatal felnőttként jobban kerestek. Felmerül a kérdés: vajon ennek az ellenkezője is igaz?

Mikortól engedi meg egy felelős szülő a gyermekének, hogy együtt aludjon a barátjával/baránőjével? Ez a probléma mindig is nehéz kérdést vetett fel, de napjainkban az anyukák, apukák talán még nehezebb helyzetben vannak. Meddig érdemes tiltani a dolgot (érdemes-e egyáltalán...), vagy jobb inkább engedékenynek lenni és inkább a közelben tudni csemeténket, így talán könnyebb a veszélyt csökkenteni, hiszen otthonunkban mégsem olyan kiszolgáltatott a fiatal?...

Társoldalunk  tanácsadó rovatába érkezett az alább idézett bejegyzés, amelyben a kiskamasz egy korábbi olvasmányát említi, amelyet talán nem kellett volna még elolvasnia, mert a mondanivaló azóta is nyomasztja...

Fenti kérdést egy tizenéves tette fel társainak nemrég a gyakorikerdesek.hu-n. Pontosabban a kérdés így szólt: "Miért téves látszólag sok tizenéves lány énképe?" - A hozzászólások igazolták a kérdező felvetésében rejlő mélyebb tartalmat, ez pedig a "látszólag" szó (a jól ismert ok, a média és a divat életszerűtlen és önbizalmat romboló hatása után).

Legalábbis a fenti eredményt mutatják a statisztikák, ez pedig elég lesújtó hír. Ami külön érdekes lehet: miből fedezik ilyen irányú kiadásaikat?

Valós lehet ez az érzés? Megnézzük, mi van mögötte.

Ha valaki összeállítaná a családi veszekedések toplistáját, akkor a rendrakás és a rossz jegyek körüli csetepaték mellett a zsebpénz témája minden bizonnyal előkelő helyen szerepelne...

Mitől érzi magát menőnek egy tizenéves? Ha jó cuccai vannak, tetszik az osztály/évfolyam vagányainak, trendi és a szülei elengedik bulizni - ahol persze megmutathatja a haverok/barátnők előtt, milyen jól bírja (?) a cigit, a piát, stb. És persze, ha azzal tud kérkedni (vagy legalábbis tudják róla), hogy szexuálisan felvilágosult és van már ilyen tapasztalata...

A fenti megállapítás sokszor megfordul az ember fejében, főként, amikor a hírekben bizonyos megtörtént esetekről van szó: "szerelmi bánatában öngyilkosságot kísérelt meg a kamasz fiú", "eltitkolta terhességét majd a kukába dobta gyermekét a tizenéves anya" és hasonló vagy akár kevésbé szélsőséges példák.

Ezúttal egy éppen e blog témájába vágó filmről lesz szó. A kamaszlét elviselhetetlenségéről egy elsőfilmes rendező készített filmet "Submarine" címmel, ezt tudomásom szerint már a magyar mozikban is (legalábbis az "elvetemültebb", kult-mozikban) meg lehet nézni.

Milyen a mai tinik műveltségi színvonala? Erre a kérdésre az iskolákban tanító tanárok tudnának leghitelesebben választ adni. Az azonban nyilvánvaló: ma mást és másképpen olvasnak a fiatalok, mint akár pár évtizeddel ezelőtt.

A kamaszkori lázadás ismert dolog. Kinél erősebb, kinél elviselhetőbb méreteket ölt. Egy jól szituált családban is történhet meglepő kilengés a gyerekek viselkedésében - de ha valóban rendezett körülmények között nevelkedik a fiatal, valószínűsíthető, hogy a viselkedése a normális mederben marad. De ha a szülők között sok a veszekedés, esetleg éppen válnak, vagy akár még más tényező is belezavar az érzékeny korba lépett serdülő életébe, meglepő és akár tragikus dolgok is történetnek. Mint az alábbi történet példája is tanúsítja.